Váratlanul érte a tanintézményeket a beiskolázási tervekről szóló, 2019/5090-es számú, múlt héten megjelent minisztériumi rendeletben az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik osztályt, ahol idén – a nyári vizsgaszesszióban – senkinek sem sikerült az érettségi vizsgája. Az előírás igen fájdalmasan érintheti a borszéki iskolát is. Hiszen az idei nyári érettségin a hat vizsgázóból egynek sem sikerült átmenő osztályzatot szereznie.  A teljesen újszerű megkötésről az érintettek a sajtóból értesültek.

„Még egyelőre nem érkezett hivatalos közlés. Szerintem nem fogják a gyakorlatba ültetni. Ha megteszik, akkor elvágják a gyerekek lehetőségét arra, hogy továbbtanuljanak, így ezek a fialatok el fognak kallódni” – fogalmazott honlapunk számára Ferenczy József. A  borszéki Zimmethausen Iskolaközpont igazgatója szerint ez az előírás már önmagában diszkrimináció, és az alaptörvénnyel ellentétes.  

Ez nem oldja meg a rendszer problémáit

A tanintézmény vezetője szerint többrétű probléma vezet oda, hogy a településen nagyon kevés diáknak sikerül az érettségije. Meglátása szerint egyrészt van egy alapmentalitás a gyerekekben: nem nagyon látják értelmét, hogy tanuljanak. Másrészt néha a szülők hozzáállása a gyerekhez, a tanuláshoz is hagy kívánnivalót.  Hiszen a mai társadalom nem nagyon látja értelmét az érettséginek, hogy mitől lesz jobb a gyereknek, ha sikerül a vizsgája. Ugyanakkor a tanügyi rendszer állapota is komoly problémákat okoz. „Vegyük a mi példánkat: a tanügyi rendszer azt kéri, hogy a gyerek emelt szintű matematikából érettségizzen, de mi gasztronómiát tanítunk. Nem inkább abból a szakmából kellene érettségizzenek, amit tanulnak? Számonkérik tőlük a matematikát és az irodalmat, és mi tanítunk nekik gasztronómiát és turizmust. A szememben az a jó gyermek nálunk a líceumban, aki megtanul négy év alatt főzni egy ételt. Akkor valóban van tartalma és értelme annak, hogy tanult egy szakmát” – fejtette ki a tanintézmény vezetője. Hangsúlyozta, nem attól lesz sikeres valaki az életben, hogy átment a matematika érettségi vizsgán, hanem attól, hogy a szakiskola elvégzése után munkába tud-e állni. „Ez sokkal nagyobb értéket jelent, mint egy érettségi diploma.” Az igazgató kiemelte, a többi tantárgy is fontos, azonban a hangsúlyt a szakoktatásra kellene fektetni, és abból kellene érettségizni is.

Minden évben kitalálnak valamit

Az intézményvezető szerint ez a rendelkezés, amennyiben ebben a formában marad, veszélybe sodorja a borszéki iskolaközpont jövőjét. „Sajnos nálunk csak abban mérik az oktatás eredményességét, hogy sikerült-e az érettségi. Holott nem ez kéne legyen az oktatás eredményességének a fokmérője, hanem az, hogy hány gyermek tud elhelyezkedni szakmájában 18-19 évesen.” Kiemelte, az idei végzősök közül, noha egynek sem sikerült az érettségije, a nyár folyamán mindenki munkába tudott állni, és ez az igazi megvalósítás. „Az oktatási rendszer nem felel meg annak, ami a valós szükséglet. Ezt a gyerekek is érzik, átlátják, és pontosan tudják. A szakminisztériumban minden évben kitalálnak valamit, amivel veszélyeztetik a fennállásunkat, ám eddig semmit nem ültettek gyakorlatba. Remélem ezt sem fogják.”

A városnak szüksége van az iskolaközpontra

„A gyerekek meg tudják állni a helyüket érettségi nélkül is, azonban az iskolaközpont jövője szempontjából jó lenne, ha néhányan átmennének a záróvizsgán is” – jelentette ki Mik József. A borszéki polgármester úgy fogalmazott, nincs helye a bűnbakkeresésnek, inkább a megoldáson kellene dolgozni. „Le kell ülni az érintett feleknek, és megtalálni az útját annak, hogy túllépjünk ezen a nehéz helyzeten. Hiszen Borszéknek szüksége van a líceumra. Reméljük a minisztériumban meggondolják magukat a rendelkezéssel kapcsolatban.”

A legújabb információk szerint a Nép Ügyvédje már hivatalosan is kérte a szakminisztériumtól a szóban forgó paragrafus törlését a rendeletből. A fejleményekkel még visszatérünk.